Eladó ház, Eger

ELADÓ IGAZI KURIÓZUM EGER BELVÁROSÁBAN!

- 498 nm telek- 280 nm ingatlan - településközponti vegyes terület - övezeti jele: Vt/Z -50- 7,5 -750- rendeltetés: lakóépület - max bruttó beépíthetőség: 50%Klompauer-Gaiger-ház▪ Az épület 1778-ban még földszintes kialakítású volt. ▪ 1786-ig Klompauer Antal mézeskalácsos mester tulajdonában volt. ▪ Tőle adósságperben Pogány István káptalani ügyész kaparintotta meg, aki 1789-ben Gaiger György szabómesternek adta el, és valószínűsíthető, hogy ő építtette át emeletesre 1790 körül. ▪ Az örökösöktől Ringelhann Györgyné szerezte meg árverésen.▪ Későbbi tulajdonosai Zákó Pál (1845-től), Ruzsin Ignác (1887-1903). ▪ Az 1960-as években dr. Ebnerné volt a tulajdonosa, majd dr. Holtzer István vásárolta meg. ▪ Az eklektikus ablakkeretezésű későbarokk lakóház műemlék jellegéről a homlokzatán elhelyezett tábla tanúskodik. MŰEMLÉK ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK: ▪ Az eladó ingatlanműemléki jelentőségű területen található, a rajta található épület műemléki védelem alá esik: ▪ Klompauer-Gaiger-ház ▪ A 2016-ban bevezetett szabályok alapján a vállalkozások a műemléki, illetve helyi védelem alatt álló ingatlanokat érintő, kulturális örökségvédelmi célú beruházás – felújítás, karbantartás –értékének kétszerese az befejezés adóévében, és azt követő öt adóévben csökkenti a társasági adó alapját. A kedvezményt csak a társaság tulajdonában levő ingatlanra vehető igénybe, ugyanakkor az adózó kapcsolt vállalkozása által is érvényesíthető. A felhasználás jogcímeként a kulturális örökségvédelmi célt határozták meg, és a visszaigénylés feltételeként előírták a felújítás vagy a karbantartás szabályszerű elvégzéséről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolást. E feltételeket nemsokára, 2019. év végén módosították, melyre még kitérek. Egy 2019. év végi törvényben a TAO törvény felújítási jogcímre vonatkozó pontját kiegészítették azzal, hogy a vagyoni betét beszerzés, azaz ingatlanvásárlás, továbbá a tárgyi eszköz beszerzés is a kedvezményezett beruházások körébe esik.▪ A tárgyi eszköz beszerzéssel kapcsolatban a módosítás indoklása a számvitelről szóló törvény definícióját alkalmazza, amelynek alapján ebbe a kategóriába esik minden építési tevékenység is: a tárgyi eszköz beszerzéshez tartozik „tervezés, alapozás, létesítés… érdekében a rendeltetésszerű használatba vételig végzett tevékenység, … meglevő tárgyi eszköz bővítésének, rendeltelésének megváltozását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is”. ▪ A törvénymódosítás arra is kitért, hogy az ingatlanvásárlás és a tárgyi eszköz beszerzésnek minősülő beruházások az örökségvédelmi hatóság (megfelelő felhasználásra vonatkozó) igazolása nélkül is LEÍRHATÓK A TÁRSASÁGI ADÓBÓL.Bár a változtatásokra építési, illetve örökségvédelmi engedély nyilvánvalóan szükséges, e kiadások „kulturális örökségvédelmi célú” beruházásként való jóváírásáért „szakmailag” nem az örökségvédelmi hatóság, hanem az adóhatóság felelős. Ettől kezdve jelent meg az adóhivatali útmutatókban a „védelemmel érintett ingatlant” érintő „értéknövelő beruházás” kategóriája, amely immár egyaránt fedi az örökségvédelmi hatóság által igazolt és csak az adóhatósággal elismertetett munkákat és beszerzéseket is. ▪ Ez a szabályozás lényegében teljesen SZABAD KEZET AD A BERUHÁZÓKNAK: a védett ingatlanon minden beruházás leírható a társasági adóból, lehet az bármilyen új, a műemléki értékkel nem összefüggő tetszőleges új szerkezet: burkolat, szerelvény, épületgépészeti berendezés, vagy új építkezés, és erről még a műemléki hatóság igazolása sem szükséges. ▪ Az adókedvezmény hat évben vehető igénybe minden beruházás esetén.▪ Mivel egy adóévben legfeljebb a beruházás értékének kétszerese érvényesíthető adóalapkedvezményként, az adóhivatali adatok alapján a projektek elszámolt bekerülési értéke az egy évben igénybe vett adóalap-kedvezmények kétszereseként becsülhető meg. Az elszámolt projektértékre nézve ugyanakkor a cég társaságiadó-kötelezettsége felső határt jelent, tehát az ebből kimutatható projektértékek csak egy lehetséges minimumot jelentenek.AZ UTCA RÖVID TÖRTLNETE: ▪ A Dr. Hibay Károly utca Eger történelmi belvárosában található, a KossuthLajos utcát és a Kis Dobó teret összekötő keskeny, macskaköves,hangulatos utcácska.▪ Az utca ma látható alakját 1819-ben nyerte el.▪ Egy időben Vidám utcának is hívták. Ez utóbbi megnevezés igen érdekesen alakult ki.▪ Eredetileg „Platea stricta” (jelentése: szalag utca), azaz Szűk utca néven szerepelt, a rác kereskedők utcája volt, sok apró bolttal.▪ Egy időben kizárólag rác kereskedők özvegyei lakták, ezért „Platea viduarum”-nak, azaz Özvegyek utcájának kezdték hívni, majd a korban szokásos rövidítés miatt Platea vidum lett a neve. ▪ Mivel a nép többsége nem értette a latin elnevezést, a szó hangzása alapján elnevezték Vidám utcának.▪ 1840 után Zsidó-köz (vagy Zsidótemplom-köz) volt a neve, mert ide építették a zsidó imaházat.▪ Az utca és környéke sokáig az egri zsidó közösség központja volt, itt épült fel a csodálatos zsidó templom (melynek már a nyomát sem találni), valamint a zsidó imaház és az iskola. ▪ Ennél szomorúbb emlékeket is idéz ez a környék. 1944-ben a Hibay Károly,Fazola Henrik és a Dobó utca által határolt területen volt az egri gettó. ▪ Az 1900-as évek közepétől Dr. Hibay Károly egri orvos nevét viseli az említett utcaKIHAGYHATATLAN LEHETŐSÉG! Le ne maradjon róla! Keressen bizalommal! Nagy Kinga

Referencia szám: HZ042777